Hallásterápia
Mit jelent a túlhallás? Egyszerűen fogalmazva: a túlhallással élő gyermek még a denevér szárnycsattogását is meghallja. Ennek vannak előnyei és sajnos hátrányai is. Jó hír azonban, hogy terápiával kezelhető!
A túlhallást nehéz megállapítani
A túlhallás valójában azt jelenti, hogy az ún. túlérzékeny hangmagasságokat (frekvenciákat) is meghallja a gyermek, ezek a frekvenciák azonban gátolják a beszédértés pontosságát. Ez a jelenség magyarázatul szolgálhat a beszédértési zavarokkal küzdő gyerekek állandó visszakérdezésére, a hangzótévesztésekre, illetve arra is, hogy ha viszonylag halkan, lassan beszélünk hozzájuk, azt tökéletesen megértik.
A mi esetünkben a sok sikertelen audiológiai vizsgálat után már nem tudtam mi lehet a megoldás. Utána olvastam, hogy létezik szubjektív (a beteg együttműködő) és objektív (altatásban is végezhető) vizsgálat, így hát kértem beutalót a Heim Pál kórházba, amit kitűztem a parafatáblára és minden nap szembenéztem vele. Mert nem fűlött hozzá a fogam. Lányom nagyon együttműködő volt, szó nélkül jött velem az összes vizsgálatra - ehhez persze szükség volt arra, hogy elmondjam neki az igazat és számára is fontossá tegyem, hogy a végére járjunk - és bevallom, igazából nem akartam egy ilyen vizsgálatnak kitenni, hisz ezzel teljesen kiszolgáltatottá vált volna. Így hát maradt az egyre nagyobb bizonyosság, hogy gond van és az újabb szűrővizsgálatok.
Például a rég várt óvodai nagycsoportos logopédiai vizsgálat. Ahol a logopédusunk rákérdezett, hogy van-e gond a hallásával, én pedig ujjongtam, hogy végre nem vagyok egyedül a gondolattal. Elmeséltem neki a fül-orr-gégészet vs. audiológiai kálváriánkat, majd javasolta, hogy menjünk el az EduKid Halláscentrumba. Itt hasonlóan fülhallgatós vizsgálatot végeztek, mint az sztk-s audiológián, de többfélét és alaposabban. Tovább is tartott, játékos feladatok is voltak. A diagnózis: nagyfokú túlhallás. Akkor hallottam erről életemben először. Elmondták, hogy röviden annyit jelent, hogy mindent hall a gyermek, sőt, túlságosan sokat is!
Meg kell tanítani az agyát arra, hogy a nem fontos hangokat kiszűrje és erre létezik az ún. hallásterápia, avagy hallásébresztés.
Túlhallás vizsgálatának menete
A túlhallás jelenség észlelése, illetve a terápia kifejlesztése Dr. Pataki László gyógypedagógus, logopédus, gyermek fül-orr-gége szakorvos, foniáter és Kolláth Zoltán csillagász szakember nevéhez fűződik. Háromszintű vizsgálati rendszerben mérik a túlhallás jelenségét:
- kiterjesztett hallásvizsgálat, ahol olyan frekvenciákat is mérnek, amiket egyébként nem
- szünetelő vizsgálat, amely során egymás után elhangzó zörejek közé szüneteket iktatnak be, amelyek különböző hosszúságúak (a túlhallásos gyermek nem hallja a szüneteket)
- logatom-vizsgálat: a logatom olyan hangsor, mintha szó lenne, csak éppen semmi értelme. A vizsgálat során két, egymástól alig különböző vagy azonos logatomot hallanak a gyerekek és azt kell jelezniük, hogy a szavak azonosak vagy különbözőek voltak-e (pl. uzgibu-urgibu).
Hallásterápia
A hallásébresztő terápia során a
gyerekek egy "elvarázsolt" zenét hallgatnak, amelyből bizonyos
hangmagasságokat kiszűrtek, és amelyben időnként hirtelen zörejek hallhatók. A
terápia egyrészről játékos, hiszen a zenehallgatás közben lehet játszani,
társasozni és kártyázni, ugyanakkor nagyon feszített. Reggel és délben 30-30
percig saját fülhallgatóval hallgatják az audiológiai eredménynek megfelelően
összeállított egyéni CD-t, majd délelőtt kötelező témájú, délben pedig szabadon
választott témájú rajzot készítenek. A két zenehallgatás között el kell telnie
3 órának és a 10 napos terápia alatt ki kell iktatni minden hangszóróból érkező
hangot (tv, rádió) és kerülni kell a saját tengely körüli forgást.
A CD-n összeállított zenéket szűrve hallgatják, időnként pedig egy tizedmásodpercnyi időre bevágják a szűretlen hangokat. Én belehallgattam, olyan, mintha a lejátszó kontakthibás lenne. A gyerekek agya egy idő után megtanulja, hogy ha olyan hangot hallanak, amelyre "nincs szükségük", azt figyelmen kívül hagyják.
A terápia eredményessége a túlhallás mértékétől függ, általában 3-6 hónap után észlelhető változás. Mi karácsony előtt csináltuk végig és két dologban mindenképpen sikeresnek mondható. Egyrészt, mivel a terápia alatt kiiktattuk az életünkből a tv-t, azt követően minimálisan engedtük csak vissza, ezzel sok hasznos tevékenységgel eltöltött idő szabadult fel. Másrészt pedig kislányom hallásában és beszédében is fejlődés érzékelhető, de a kontroll logatom-vizsgálatra még nem került sor.
Történetünk a Túlhallás vagy
figyelemzavar? című
cikkben folytatódik.